HTML

Description

Ez a blog rólam szól, következésképpen érdektelen.

Recent patches

  • MegaBrutal: @vilagoskek: Tévedsz, ez a poszt nem a feministákról szól, a feministák jó arcok! :P Ezennel elhat... (2013.10.27. 22:54) Bitch Proud
  • _Epikurosz_: A hiba a "kurva" szó jelentései közötti különbségtétel hiányában van. Pont aspie trait. Az alapjel... (2013.05.31. 21:21) Bitch Proud
  • vilagoskek: Ma már nem kurvának hívják őket,hanem feministának..Légy trendi :P (2013.01.05. 20:13) Bitch Proud
  • Lenart33: Még csak annyit, hogy kínálat abból van, amire van kereslet. Amíg vannak emberek, akiknek kell az ... (2012.07.13. 16:36) Bitch Proud
  • Lenart33: @Vaddi: Teljesen igazad van, pont ugyanezt akartam leírni! (2012.07.13. 16:34) Bitch Proud
  • Utolsó 20

Utilities

Rossz döntések

2009.12.30. 22:50 MegaBrutal

Néha előfordul, hogy amikor nem vagyok beszámítható állapotban, hozok egy döntést. Jó, hát ezzel gondolom nem vagyok egyedül, ez sok embernek szokott problémát okozni. De ami már furcsa, az az, hogy ilyenkor előfordul, hogy a döntésemet fenntartom azután is, hogy kijózanodtam. Na ehhez már kell bizonyos szintű hülyeség, vagy legalábbis naivitás. Megjegyzendő, hogy a "nem beszámítható állapot" nem csak alkoholfogyasztás során következhet be, hanem akár alváshiány miatt is, illetve simán okozhatja érzelmi instabilitás is. Nagyjából mindhárom esetre volt már példa az életemben.

A jelenséget egyrészt az okozhatja, hogy az ember megbízik a korábbi döntéseiben - egyszer átgondolja a dolgot (akármilyen állapotban), és legközelebb, amikor előkerül a téma, csak a végeredmény (maga a döntés) jut eszébe az embernek, és nem is igazán az, hogy miért döntött úgy. Másrészt, azt figyeltem meg magamon, hogy habár valahol tudom, hogy elejétől végéig, mélyen újra kéne gondolnom a dolgot, rideg logikával, mert a döntésem valószínűleg helytelen - én inkább makacsul megtartom a rosszkor hozott döntésemet. Hogy miért? Mert kellemes érzelmi töltéssel bír. Hiszen, nem beszámítható állapotomban urrá lett rajtam vagy a remény, vagy valami falsch szeretet, vagy meghatottság, vagy akármilyen kellemes (vagy éppen kellemetlen) érzelem, vagy ezek eredője, és aztán azok hozták meg a döntést, nem az intellektuális énem. Ráadásul be is szokott csapni a dolog, mert ha meg is próbálom átgondolni a döntésemet józanul, nem sikerül - az történik, hogy csak felszínesen gondolom át a helyzetet, és így nem találok logikai gebaszt, tehát megvan az az illúzió, hogy a döntésem akár racionálisan is igazolható.

De igazából nem is akarok ellenérvet találni, mert homokba dugom a fejem. Valami miatt abba az érzelmi töltésbe akarok kapaszkodni, ami nem beszámítható állapotban lett úrrá rajtam. Például eszembe jut, hogy egy bizonyos (jellemzően valamilyen okból elérhetetlen) nőszeméllyel contact-olnom kéne. Józan állapotomban alapból elvetem a gondolatot, mert hiszen fél órajelciklus alatt leesik, hogy minek próbálkozzak, ha a célszemély elérhetetlen. Az elérhetetlenséget különféle szituációk okozhatják, mint pl.: a csaj utál engem, kurva, ~10 évvel idősebb nálam, vagy amerikai filmsztár, stb. - szóval ezek általában elég nyomós érvek a contact-olási kísérlet ellen. Mint mondtam, ez józanul világos is, mint a vakablak. De amikor nem vagyok beszámítható, hiába tudom, hogy a lehetetlenre vállalkozom, az érzelmi töltés erősebb lesz - "de mégis, olyan jó lenne", meg "hátha mégis, hiszen van rá 0,0001% esély, ami mégis több, mint a semmi". Ugye mondtam, hogy valószínűleg ilyen mással is előfordul, de én képes vagyok fenntartani egy ilyen nonszensz döntést kijózanodásom után is. (Mondjuk lehet, hogy egész addig nem vagyok józan igazán, amíg fenntartom a hülye döntésemet.)

Persze egy idő után, szép lassan kezd tisztulni a kép, és leesik, hogy mekkora hülyeséget gondoltam, és el is kezdem szégyellni magamat, mint állat. Különösen akkor gáz a helyzet, ha már időközben mással is megosztottam a csodálatos ötletemet.

Felmerül a kérdés, hogy mégis miért kapaszkodom egy rossz időben hozott, értelmetlen döntésbe? Az egyéb eseteket nem elemzem ki, de a fentebbi példánál (contact-olni kéne elérhetetlen csajjal) szerintem az lehet az ok, hogy magányos vagyok, mint állat! Mivel jártam én már a valóságban, és kiszimatoltam a lehetőségeimet (lásd: Szociális interakciók elemzése sorozat), és arra jutottam, hogy nem túl rózsás a helyzet; inkább beköltözöm egy szép kis álomvilágba, ahol feszt a lehető legelérhetetlenebb csajjal próbálok valamilyen kapcsolatot teremteni. Ha már lúd, legyen kövér! Minek foglalkozzak én valóságos (elméletileg, fizikailag elérhető) csajokkal, ha a nem valóságos (elvileg sem elérhető) lányokról olyan szépen el lehet fantáziálgatni? Ráadásul ez olyan is, mint valami drog, hiszen egész kellemes - csak akkor nem, amikor leesik, hogy "hoppá, bazmeg, már napok óta álomvilágban élek, és semmi sem valóság".

Megjegyezném, hogy az ilyenek kicsit megrémítenek azért. OK, hogy 16 éves kispöcs koromban még simán bejátszottam ilyeneket, de azt hittem, hogy ma már, 21 évesen, vagyok elég érett ahhoz, hogy ne fantáziálgassak hülyeségekről. A kispöcsök, meg a kispicsák szoktak így nyomulni, hihetetlen, hogy én még mindig nem vagyok eléggé immunis a mesékre.

Quick decisions are unsafe decisions.
(Sophocles)

53 patches

Címkék: érdekes én gondolat aspie kognitív disszonancia

A bejegyzés trackback címe:

https://megabrutal.blog.hu/api/trackback/id/tr921633904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lepisma_saccharina · http://lulu.com/spotlight/nordlicht 2010.01.01. 21:29:28

Hehe, na ez ismerős. De azzal sikerült leszokni róla, hogy rájöttem, és mélyen is bevéstem a felismerést, hogy Én Soha Nem Érhetek El Semmit. Így a csalódás kilőve, a többi lehetőség meg végtelen :-)

adamm123 2010.01.03. 19:41:44

@rodiel: Remek mantra arra az esetre, ha célod, hogy minél hamarabb egy lelkisérült, az őrület határán táncoló magányos freak legyél:)

Ha úgy állsz valamihez, hogy úgyse fog sikerülni, akkor nem is fog sikerülni. Simán lehet, hogy akkor se sikerülne, ha hinnél benne, hogy sikerülni fog, de az olyanba meg bele sem szabad vágni, nem szabad rá erőforrást pazarolni, vagy ha nehezen viseled, akkor a kudarcot kockáztatni.

@MegaBrutal: Nemtom, neked mi a tapasztalatod, de nekem az, hogy nem szokott bejönni az, hogy hűdenagyon tetszik xy csaj, hat hetet agyalok rajta, hogy mi legyen, aztán utána egy izzadságszagú próba:)

Lehet hülyeséget mondok, de nekem olybá tűnik, hogy általában a csaj kezdeményez(zöld lámpa), és utána már megy minden. Szóval ez az odamegyek hozzá, elhívom valahova, és ő elolvad a jelenségemtől... lehet csak én vok balfasz, de nekem elég szürreálisnak hat. Ha bejössz a csajnak, úgyis keresi a társaságod, betolakszik különböző okokkal(ölelés,vicces piszkálás, stb) az intim zónádba, stb. Nyilván ebbe partnernek is kell lenni, nem úgy van, hogy állsz némán, és körülrajong a csaj, de akkoris ő kezdte.

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 20:43:01

@matraszentanna:

"Ha bejössz a csajnak, úgyis keresi a társaságod, betolakszik különböző okokkal(ölelés,vicces piszkálás, stb) az intim zónádba, stb. Nyilván ebbe partnernek is kell lenni, nem úgy van, hogy állsz némán, és körülrajong a csaj, de akkoris ő kezdte."

Ja, de ehhez az kell, hogy már eleve olyan tulajdonságokkal rendelkezz, amit a csajok vonzónak találnak :) Nyilván a határozott fellépés olyasvalami, ami a legtöbb NT csaj számára vonzóvá tesz, mert azt gondolják, h a határozott férfiak erősek is egyben (amely következtetés nem biztos, hogy helytálló).

A legtöbb aspergeresnél szerintem ott bukik meg a dolog, hogy egyrészt nincsenek olyan tulajdonságaik, amiket a csajok vonzónak találnának, vagy ha mégis, azokat nem tudják megfelelően prezentálni, másrészt viszont ha történetesen meg is tetszenek valamilyen csajnak, azt nem veszik észre, nem tudnak rá megfelelően reagálni, és mivel a csajok többsége nem szeret (direktben) kezdeményezni, ezért egy idő után feladják a meddő próbálkozást, és szegény aspisrác ismét hoppon marad :(

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 20:56:18

@#s3mot@:

Szerintem egy aspergeres nem igazán lehet nagy csajozóbajnok sose, viszont annyit azért elérhet, hogy összejöjjön neki egy hosszútávú partner, akivel leélheti az életét.

Az öcsém szintén aspergeres jellemzőket mutat (bár nem olyan erősen, mint én), és ő egész jól kimászott a lúzerskatulyából. Nemrég váltott iskolát, ott sikerült elég jól beilleszkednie a közösségbe (nem ő a legnépszerűbb, de azért nem is a periférián van), és az iskolában nemrég letámadta egy kiscsaj :) Azóta is együtt vannak.
Persze ehhez hozzátartozik, hogy az öcsém elég jóképű gyerek, és nagyon ad a külsejére, ami ugye a legtöbb geekről nem mondható el :P

adamm123 2010.01.03. 20:59:15

@#s3mot@: Na igen...

Mondjuk van egy olyan elméletem, hogy sok aspinak nem az asperger az egyetlen 'baja', ami nehezíti a társas beilleszkedését, hanem társul valami lájtos személyiségzavar is képhez(egy depresszió is bőven elegendő). Aztán ha ez olyan, hogy katalizálja a magányosság, akkor ez már ördögi kör.

deep_fried 2010.01.03. 21:01:37

6 hét agyalás: hogyne. Én mondjuk sokcsomó eseten vagyok túl, amiben a másodperc törtrésze alatt kellett volna reagálni valami tök "apt" dolgot. De ez az apt dolog ez csak annyi, hogy a szívemre kellett volna hallgatni hozzá, ami amilyen egyszerű, olyan nehéz.

adamm123 2010.01.03. 21:03:32

@#s3mot@: Erre már magamtól rájöttem(mondjuk szólhatott volna valaki pár évvel korábban is), hogy drága ruhák+zsíros hajtól való irtózás csodákat tehet :D

Azzal vagyok még mindig bajba, hogy milyen ruhát vegyek. Múltkor vettem egy nadrágot, de féltem felpróbálni(annyi ember mászkál a boltba, grr), aztán otthon derült ki, hogy nemhogy nem az igazi, de se nem jó rám, se nem szép(nagyon ronda, a szabása is!)...

deep_fried 2010.01.03. 21:05:49

@matraszentanna: Itt vagyok én is példa, aki asperger-sz. nélkül produkáltam annak a legjellemzőbb negatív hatásait az életre.

adamm123 2010.01.03. 21:06:30

@deep_fried: Ezt nem értem. Tudnál valami példát mondani?

adamm123 2010.01.03. 21:09:15

@deep_fried: Nekem ez az asperger-dolog ez eléggé képlékenynek, homályosnak tűnik.

Mitől lesz valaki aspergeres? Nagyon nagyon furcsa gyereknek kellett lennie, vagy elég, ha Semota blogját olvasva néha a térdére csap, hogy "Ez is megvan!".

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 21:17:16

@matraszentanna:

nyugi, nem kell az üzlet közepén felpróbálni a ruhát, menj be a próbafülkébe :)

deep_fried 2010.01.03. 21:17:47

@matraszentanna: szerencsére a drága holmik azért is drágák legtöbbször, mert vissza lehet vinni ha meggondolod magad, vagy tévedek/ez a gatya speciel nem márkás?

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 21:23:45

@matraszentanna:

inkább fordítva van a dolog. először van az asperger, ami azt eredményezi, h nem tudod magad megértetni az emberekkel. ha el is éred, h vki 10 percnél tovább elviselje a társaságodat, igazából akkor sem tudsz kötődni, mert úgy érzed, h nincs benned semmi közös másokkal.
ha nem tudsz mit kezdeni a dologgal (márpedig sokan nem tudnak), ez elkezdi szép lassan kicsinálni a személyiséged többi részét is, és ennek eredményeként begyűjtesz egy jó kis depressziót vagy valamilyen más nyavalyát is.

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 21:24:17

@deep_fried: magunk közt legyen szólva, te kb. annyira vagy NT, mint az esőember ;)

deep_fried 2010.01.03. 21:25:45

@matraszentanna: hát például sokszor nincs idő hosszas gondolkodásra, és igazából a legjobb megoldás a széles mosoly és vidámság feldobása magunkra
(természetesen nőzésről van szó, de nem akkor amikor együtt jártok tesire, hanem amikor 60 másodpercig látod pl. metrón, vagy fesztivaaalon, mittudomén)

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 21:30:15

@matraszentanna:

a személyi higiénia nagyon-nagyon fontos, sajnos ez az infó nem jut el mindegyik geekhez :S a ruhák nem is annyira, szerintem kevesebb pénzből is lehet stílusosan öltözködni. az a baj, h sok geeksrác ruhatára pont ugyanazokból a darabokból áll, amiket 6 évesen hordott :P

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 21:31:45

@matraszentanna:

a wikipedián fenn vannak a hivatalos kritériumok, de ha érdekel, tudok annál profibb anyagot is küldeni.

adamm123 2010.01.03. 22:00:42

@#s3mot@: küldd el, érdekel. matraszentanna at gmailcom a címem.

deep_fried 2010.01.03. 22:35:55

Mi az a profibb anyag? Ha nem a Complete guide... Tony Attwoodtól, akkor én is kérem.
Én meg olyan ruhákat hordok, de itthon, amiket 6 éves koromban hordOTT valaki.

@#s3mot@: Ám legyen, de a trait-ekből főként a rossz beszélgetőpartnerséget implementáltam a gyakorlatban csak. Amiről meg az SE-ken úgy láttam, hogy azért annyira nem is jellemzi az aspikat. Nem is a leghitelesebb forrásból vettem, csak ilyen angoltudósos cikkekből.

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.03. 23:34:35

@deep_fried:

igen, az attwood-könyvre gondoltam... matraszentanna kolléga nem fér hozzá a levlistához, így ő mélben kapja meg.

nekem az egyik SE-n azt mondtad, h vannak, de legalábbis voltak perszeverációid.
a szociális készségeid pedig szvsz semmivel sem haladják meg a SE-k többi résztvevőiét :) sőt, bizonyos dolgokban még mintha gyengébb is lennél, például a beszélgetési készség is ilyesminek tűnik.
(remélem, nem sértődsz meg ezen, én csak azt írom le, amit látok/tapasztalok).
ha a perszeverációk és az átlagnál szignifikánsan rosszabb szociális készségek teljesülnek, akkor elvileg teljesülnek a dx. kritériumaid az AS-hez.

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.04. 02:06:24

Csajozási issue-k: szerintem azzal használnátok magatoknak a legtöbbet, ha csatlakoznátok valamilyen közösséghez, ahol valamilyen hobbitokat lehet űzni, és ahol csajok is vannak.
Az alapvető gond szerintem az, hogy eleve nagyon fiús közegekben mozogtok, és igazából annak a lehetősége se biztosított, hogy egyáltalán találkozzatok csajokkal.

Az első pasim nekem is hozzátok hasonló arc volt -- visszahúzódó, a lányokkal szemben szégyenlős srác, nem bulizós, kockaegyetemre járós, ahol csak fiúk vannak. Az egyetem 5 éve alatt nem jött neki össze csaj, gyanítom, hogy azért, mert nem is volt igazából lehetősége, hogy ismerkedjen.
Az hozta neki az áttörést, hogy csatlakozott egy civil szervezethez, ahol volt néhány fiatal, köztük csajok is. Például én. Összehaverkodtunk, jól elvoltunk, aztán kialakult valami.

Azért jó, hogyha olyan szervezethez csatlakoztok, ahol valami célért küzdenek, vagy a tagokat valami közös érdeklődés tartja össze, mert ott a hangsúly a közös célon van, és azon, hogy mennyire tudtok hozzájárulni, és sokkal kevésbé számít, hogy mennyire vagytok nagydumás és laza kúlcsávók.

RSB* 2010.01.04. 09:44:04

" hobbitokat lehet űzni "

www.costumzee.com/view/wp-content/uploads/2008/01/hobbit.jpg

Köszi, de én maradok inkább a lányoknál. ;)

deep_fried 2010.01.04. 11:48:21

@#s3mot@: De ki tudja, hogy ezek elmennek-e NT-knél is lehetséges perszeverációknak.
Én például sehogy sem tudnék védekezni az olyan vádak ellen, hogy "nem is vagy AS-es, csak a lúzerséged okát akarod valami külső dolognak tulajdonítani".

Én pl. csatlakoztam 2 éve 1 színjátszó körbe (itt azt mondták, hogy a mozgás az erősségem), de mára kevesen lettünk, és használható nőnemű nincs köztük.
Egy diákszervezetben is benne vagyok (csak 1 ideje inaktív a suli miatt), és kb. csak ennek köszönhető, hogy vannak jelentősebb számban nőismerőseim (no meg külföldi ismerősök). De a saját korosztályom túl idős és tapasztalt nekem.
Na jó, ez kicsit kezd már privát zónába tartozni, gyak.lag beazonosítható vagyok :S

deep_fried 2010.01.04. 11:50:36

@deep_fried: "De a saját korosztályom túl idős és tapasztalt nekem."
Mint általában a fiúknak, nem? Bár egyes haverjaim mindig az idősebb csajokat szerették. (és viszont)

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.01.04. 11:54:39

@matraszentanna:

"Lehet hülyeséget mondok, de nekem olybá tűnik, hogy általában a csaj kezdeményez(zöld lámpa), és utána már megy minden."

Velem is volt ilyen (csak ilyen volt), de én mindig azt hittem, hogy a "csajozás" a férfi részéről aktív, kezdeményező tevékenység, mint pl.:

"Szóval ez az odamegyek hozzá, elhívom valahova, és ő elolvad a jelenségemtől..."

De ilyen sose volt. :(

"lehet csak én vok balfasz, de nekem elég szürreálisnak hat."

Ha a nő választ, akkor miért nincs ez az NT-k számára is kihirdetve?

deep_fried 2010.01.04. 12:10:04

@peetmaster:
Szerintem azért választ a férfi, azt hogy kinek udvarol. A nő meg a jóváhagyó. Egyébként a fennálló rendben pont az gyorsítja meg a dolgokat, ha megszegik ezt a szabályt, azzal, hogy a nők kezdeményeznek. Tehát ez előnyhöz juttatja őket.

Írtam 1x egy felszedős fórumba, hogy UGYE azt el kell felejteni, hogy: Nincs (adott pasi által) felszedhetetlen nő, csak nem jó ismerkedő szöveg. Tehát ne magunkat okoljuk mindenért.

adamm123 2010.01.04. 15:29:22

@peetmaster: "Ha a nő választ, akkor miért nincs ez az NT-k számára is kihirdetve?"

Nekik nem kell, ők -ha nem is tudatosan- de vágják.

@deep_fried: "Szerintem azért választ a férfi, azt hogy kinek udvarol. A nő meg a jóváhagyó."

A nő döntése szokott kizárólagos lenni. A férfi nyitott minden közeledésre(kivéve a legrondábbakéra), és elég sok csajt be is kóstolgat(aztán nyomul tovább, ha zöld lámpát kapott), de ez a viselkedésének természetes eleme. Nem az a jellemző, hogy a férfi kiválaszt egyetlen nőt, nyomul rá egész este, és vagy sikerül vagy nem, hanem hogy flörtölgetés közben egyszer csak észreveszi, hogy itt egy csaj, aki nyitott a dologra valameddig. Aztán nyilván az ő döntése, hogyan reagál a dologra, de szerintem ezt nehéz úgy interpretálni, hogy a férfi kezdett.

"Nincs (adott pasi által) felszedhetetlen nő, csak nem jó ismerkedő szöveg."

Én nem tudom, hogy kik azok, akik ezt komolyan veszik, de sajnálom őket. Utoljára az indexes csajozóakadémiás videón hallottam, de elvileg ők legalább pénzt keresnek vele.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.01.04. 15:39:31

@matraszentanna: az indexes csajozóvideó oktatói valószínűleg tényleg érnek el eredményeket, ismerek is olyan csávót, aki taníthatna ott :) Kb. hasonló módszerekkel nyomja, csak nem akarja ennyire tudományosítani.
Na most innentől, mivel eredményeket tudnak felmutatni, nincs alapunk kritizálni őket.

"Nem az a jellemző, hogy a férfi kiválaszt egyetlen nőt, nyomul rá egész este, és vagy sikerül vagy nem, hanem hogy flörtölgetés közben egyszer csak észreveszi, hogy itt egy csaj, aki nyitott a dologra valameddig. Aztán nyilván az ő döntése, hogyan reagál a dologra, de szerintem ezt nehéz úgy interpretálni, hogy a férfi kezdett."

Ezt nem tudom megerősíteni feltétlenül.

adamm123 2010.01.04. 16:07:03

@peetmaster: Azt vágod ugye, hogy a videón kegyetlenül beégtek, és rajtuk röhögött az összes olvasó?

Persze, lehet hogy ezzel együtt sem ők a legszerencsétlenebb emberek a földön nőügyek terén, de ennek az oka nem a zseniálisnak beharangozott módszerük, hanem hogy az, hogy a csajok egy *kis* része (a ruhákkal, séróval, drága órával együtt) mégiscsak vevő erre a módszerre, de hidd el, pont nem azok a csajok, akikre egy aspinak szüksége van :P

deep_fried 2010.01.04. 16:36:27

@peetmaster: Én se megerősíteni, se megcáfolni :) de azért az én hsz-omnak sem mond ellent, amit m.sz.a. írt.

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2010.01.04. 21:04:01

@matraszentanna:
"Nem az a jellemző, hogy a férfi kiválaszt egyetlen nőt, nyomul rá egész este, és vagy sikerül vagy nem, hanem hogy flörtölgetés közben egyszer csak észreveszi, hogy itt egy csaj, aki nyitott a dologra valameddig. Aztán nyilván az ő döntése, hogyan reagál a dologra, de szerintem ezt nehéz úgy interpretálni, hogy a férfi kezdett."

Hű, ez nagyon érdekes. Márpedig nálam mindig is úgy működött a csajozás, hogy távolról kinéztem a célpontot, aztán megpróbáltam közelebb kerülni hozzá. Csak én nem egy estére néztem ki, hanem úgy általában. És akkor a fejembe vettem, hogy na most arra a csajra hajtok. Úgy egy hónap múlva eljutottam oda, hogy megszólítsam. :D

Aztán ugye az volt a probléma, hogy mivel nem tudtam érzékelni még az egész evidens visszautasító jelzéseket sem, a "sose szabad feladni" stratégiát alkalmaztam, amiről azt hiszem nem kell mesélnem.

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.04. 22:07:11

@matraszentanna:

Szerintem egy aspinak eleve nem kellene erőltetnie a három másodperces szabályt és a hasonló elmés találmányokat.
Saját magamról tudom, hogy rólam az első benyomások elég rosszak szoktak lenni, és többnyire kell egy kis idő, mire az emberek megismernek, és rájönnek, hogy nem is vagyok olyan borzalmas, mint amilyennek látszom, hanem azért akad elvétve 1-2 jó tulajdonságom is.
Lehet, h pl. nektek is arra kellene gyúrnotok, hogy fokozatosan kerüljetek közel a csajhoz, h megismerjétek egymást, és fokról fokra nyerjétek meg a bizalmát.

Ugyan a modorosblogon ezt pellengérezték ki aranyossrác-stratégiaként, de szerintem csak akkor gáz a dolog, hogyha direktben balfasznak tűntök.

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.04. 22:10:17

@#s3mot@:

Pontosabban nem is csajozásként kellene fölfogni talán, hanem egyszerű barátkozásként.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.01.05. 08:29:29

@matraszentanna:
"ont nem azok a csajok, akikre egy aspinak szüksége van"
Ez lehet. Ebben az esetben a "férfias" hódításról, azaz hogy olyan nőt szedsz fel, aki egyébként épp nem gondolt arra, hogy veled legyen, le kell mondani.
@#s3mot@:
"Pontosabban nem is csajozásként kellene fölfogni talán, hanem egyszerű barátkozásként. "

Ha egyszer barát vagy, az is maradsz szerintem. Egyes nők hajlamosak hinni abban a hülyeségben, hogy van férfi-nő barátság. A szakítóson valaki megfogalmazta a lényeget: van, de csak ha a dugás már megvolt.
(És még akkor se biztos.)

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.05. 11:16:06

@peetmaster:

értem a dilemmát, a barátzónába való bekerülés az tényleg probléma lehet. viszont van a nőknek egy kisebb része, akik pont akkor tudnak jobban kötődni egy pasihoz, hogyha alaposabban megismerték. például én is ilyen vagyok. és lehet, hogy egy aspisrácnak inkább egy ilyen nőre van szüksége, nem pedig az olyanokra, akiknél a jó fellépés dönt el mindent.

a másik lehetőség az, hogyha olyan tulajdonságokat alakítasz ki magadban, amikkel felületesen is vonzóvá válsz. például ha tele vagy pénzzel, akkor biztosan fogsz találni csajokat, akik hajlandók lefeküdni veled. :)
de például nekem van olyan ismerősöm (pasi), aki kifejezetten csúnyácska, viszont mindenféle egzotikus tájakra szokott utazni, és ott túrázik meg ilyenek, és ez a nők többségének eléggé bejön. (én mondjuk nem vagyok tőle elájulva, de mondom, az én ízlésem eléggé eltér a nők többségétől.)

deep_fried 2010.01.05. 14:11:46

Baráttá válni amúgy kontrollálhatatlan folyamat, csak az együtt töltött időtartam növelésével lehet segíteni /vagy rontani/ rajta. Aspiknak meg biztos sokkal nehezebben jönnek létre barátságai. És ha valaki megtetszik, akkor igen nehéz ezt akaratlagosan létrehozni. Amúgy felteszem, a megtetszés is kontrollálhatatlan (de villámgyors) folyamat.
És mivel ilyenek vagyunk, létezik az udvarlás (létezik?), ami ilyen barátkozás, csak nyíltan, szándékosan.

Amúgy alkalmi kapcsolathoz is mindenképp szükség van összehaverkodásra, és ott a stand-up comedian és casanova tehetség van az ember hasznára elsősorban. Vagy táncolsz :)

deep_fried 2010.01.05. 20:54:48

@#s3mot@: Egyébként mindig is elfelejtettem mondani, de az SE-ken, főleg az elsőn amin voltam, eléggé engedtem eluralkodni magamon a félénkséget... Azért beszéltem olyan lehetetlenül olykor.

amidabucu 2010.01.06. 04:05:55

Hmmmm, tom, nemide illik, de az eltén amúgy tényleg sokan vannak ilyen "mélyebb" emberek?
Eddig áltisiben, középsuliban láttottak alapján rákellett jönnöm, hogy az emberek 99%a egy felszínes tusko, akkinek az ambiciói kimerülnek annyiban, hogy elvegyék a falu kurváját és életük végig hav 80ért dolgozzanak a sarki fűszeresnél. Plusz ha valakinek valamien szociális problémája van (autista, vagy AS vagy szimplán szorongásos, stb.) vagy meleg, stb. , akkor persze hullára gyalázzák; és az érdeklődési körük kimerül a pinában meg a sörben és a labdában. Továbbá összetett gondolatokra inkompetensek.
Egyedüli hajtóerő az, hogy továbbá is megfeleljennek ennek a szenny társadalmi protokollnak.

Bevallom őszintén, én egy szorongos srác-egyed vagyok és gyakran nem az elvárt reakciókat adom ki az adott szociális szituációkban (mert fingom sincs gyakran mit várnak el és/vagy félreértelmezem a helyzetet), érdeklődési köröm szűk, ezért nincs ugy nagyon sok közös témám, akikkel eddig ugyahogy barátkoztam. Mivel gyakran csak unatkozok velük, kerülöm a társaságot, ezért antizocinak hivnak. Mondjuk egyedűl jol elvagyok.

De itt az eltén, főleg most hogy olvasom MegaBrutal monologjait, arra kell ráeszmélnem, hogy annak a maradék 1%nak a tömkelege idekerült. :)
Tök jó fej mindenki, és itt az átlag nem az a társadalomba beleillő idolember, hanem mindenkinek van egyedisége és gondolkodik.

RSB* 2010.01.06. 12:36:03

@amidabucu:

Nemcsak az ELTE-n, hanem általában mindenhol, ahol intelligens emberek vannak együtt. :)

Ilyen szempontból nekem is pozitív csalódás volt az egyetem.

deep_fried 2010.01.06. 18:55:18

Pl. az is előfordulhat az emberrel, hogy szorongás miatt nem nézi, hogy mások hogyan reagálnak arra, amit épp alakít. A szorongás jogos is lehet, ha valami nem várt dolgot csinál.

semota · http://livewithit.blog.hu 2010.01.06. 21:22:10

@RSB: sajnos a bölcsészkaron elég kevés olyan emberrel találkoztam, aki szellemi partner lehetett volna.

deep_fried 2010.01.07. 01:03:04

Számomra zavaróan felderítetlen régió az a bölcsészkar :\

adamm123 2010.01.07. 01:21:30

@deep_fried: Nincs is ott semmi érdekes:)

amidabucu 2010.01.10. 18:34:54

Jah, amugy bocs, hogy megkérdezősködök:
(1) Nálad diagnosztizáltak AS-t vagy magad "csináltad" (internet)
(2)Ha magad jöttél rá, akkor azt hogyan csináltad?

Tudtommal az AS-t nehéz diagnosztizálni még sok pszichológus számára is.

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2010.01.11. 04:16:29

@amidabucu: Nem tudom, hogy nekem szántad-e a kérdést, de minden esetre nem baj az, ha többen is megválaszolják. :)

Valamikor júniusban találtam rá Semota blogjára (Live with it - link jobboldalt), és ott elolvastam pár bejegyzést. Nagyon különös volt, mert tökre ismerős problémákat fogalmazott meg. Felmerült, hogy lehet, hogy bizony engem is érint a dolog. Most ez lehet, hogy hülyén hangzik, hogy csakúgy olvasok egy blogot, aztán reveláció meg minden; de Semota kajakra olyan problémákról írt, hogy tényleg magamra ismertem.

Természetesen mielőtt kijelentettem, hogy aspie vagyok, eléggé körbejártam a dolgot. Egyrészt Semotának írtam e-maileket és együtt végigvettük a diagnosztikai kritériumokat, és arra jutottunk, hogy elegendő teljesül ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy aspie vagyok.

Később találtunk újabb tüneteket is. Például elég csak visszagondolni óvodai és általános iskolai éveimre, ugyanis elég furcsa kiskölyök voltam. Sőt, amikor a nagynénémmel beszélgettem erről, hónapokkal azelőtt, hogy megtudtam, hogy mi az az AS, a nagynéném elejtett egy olyan mondatot, hogy "az autizmus jeleit mutattad". Nagyon gyanús! Persze nem diagnosztizáltak autizmussal, mert az nyilvánvaló volt, hogy nem vagyok kanneri autista, az Asperger-szindrómáról meg nem is hallottak.

Tehát öndiagnosztizált vagyok, hivatalos diagnózisom nincs. Most akkor lehet köcsögülni, hogy "na biztos csak beképzeled", meg "csak találtál valami pszichonyavalyát, ami mögé elrejtőzhetsz a problémáid elől és különlegesnek érezheted magad", "csak ráhúzkodod az AS-t a problémáidra", meg hasonló baromságok.

Viszont tény, hogy már régebben is foglalkoztatott az a gondolat, hogy esetleg valami nincs rendben velem. Kajakra volt egy olyan feeling-em, hogy valamit nem tudok/értek, amit mindenki más tud/ért rajtam kívül. Mintha a dolgok hozzám egyszerűen másképp jutnának el. Fogalmam sincs olyan dolgokról, amik mások számára full evidensek. És persze fordítva is, vannak dolgok, amik számomra nyilvánvalóak, de mások nem értik. Mintha alapvetően máshogy érzékelném a világot.

Fogalmam se volt, hogy mi lehet a baj velem. Amikor másokkal beszélgettem a problémáimról, mindig olyan semmitmondó válaszokat kaptam, hogy "légy nyitott", "mozdulj ki", "oldódj fel", meg ilyenek, és akkor tutira csudijól fogom érezni magam. Ezek nem igazán segítettek rajtam. Nem értettem, hogy miért nem értem az embereket, és hogy nekik mi a fasz bajuk van velem.

Az Asperger-szindróma viszont mindenre logikus választ ad. Úgy érzem, hogy már tudom mi bajom van, és így 1) megtanulhatok együtt élni vele; 2) könnyebben megtalálhatom azokat a hibákat, amiken változtatnom kéne; 3) tök jó, hogy nem szar vagyok, csak autista. :D Mindezek mellett meg kell hagyni, hogy igazából én tök királynak látom azt, hogy neurológiai bedrótozottságomnak köszönhetően olyan nem átlagos tulajdonságokkal is rendelkezem, amelyeket pozitívan értékelek magamban.

Ha esetleg véletlenül kiderülne, hogy mégse vagyok aspergeres, akkor is biztos, hogy van valamim, ami véletlenül pont olyan, mint az AS. :D

amidabucu 2010.01.11. 22:01:52

@MegaBrutal: XD
Akkor mondom, hogy készülj fel, hogy ha esetleg a jövőben elmész egy jó Pszichológushoz akkor megvan az az iciripiciri esély, hogy nincs közöd az AS-hez.
Amugy, ha valaki AS-ben "szenved", nem jelenti azt, hogy
beteg vagy "valami nincs rendben" vele.
Vannak emberek, akik evolúciós elméleteket (pozitívan) fűznek hozzá. (Mondjuk elég radikális, és tényleg szkeptikusan fogadja be ilyeneket az ember)

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2010.01.11. 23:22:11

@amidabucu:
"Akkor mondom, hogy készülj fel, hogy ha esetleg a jövőben elmész egy jó Pszichológushoz akkor megvan az az iciripiciri esély, hogy nincs közöd az AS-hez."

Az a baj, hogy a legtöbb pszichológus nem is hallott az AS-ről. Persze vannak specialisták, tehát tudnék szerezni hivatalos diagnózist. Azonban egyelőre nem tervezem, hogy diagnosztizáltassam magam. Továbbá igen alaposan megvizsgáltuk a tüneteket, és egyszerűen túl sok minden stimmel ahhoz, hogy ez csak véletlen legyen. Szóval az az iciripiciri esély, hogy "nincs közöm az AS-hez" az kb. 0,00001%; ekkora eséllyel meg akár még a világ legjobb pszichológusa is félrediagnosztizálhat. :D Esetleg még az jöhet ki, hogy valahol a neurotipikus és az AS között vagyok valahol a spektrumon, és lehet, hogy az még nem számít AS-nek, de hogy NT-nek se, az holtbiztos.

"Amugy, ha valaki AS-ben "szenved", nem jelenti azt, hogy
beteg vagy "valami nincs rendben" vele."

Ebben egyetértünk. Sőt, az aspie-community az AS-t nem is úgy fogja fel, mint betegséget. De mivel még az orvostudomány is betegségnek nevezi, néha még az én számon is kicsúszik. :D

Minden esetre egy aspie-val igen hatékonyan el tudja hitetni a környezete, hogy "valami nincs rendben vele", mert egyszerűen úgy viszonyulnak hozzá. Az intoleránsok szemszögéből egyébként az "aspergeres" már bőven kimeríti a "valami nincs rendben vele" fogalmát; erre még rájön az, hogy ezt sokszor maga az aspie is így érzi.

A neurodiverzitás elvének többek között az a lényege, hogy ne legyen előírva az, hogy milyen az az ember, akivel "minden rendben van".

"Vannak emberek, akik evolúciós elméleteket (pozitívan) fűznek hozzá."

Na ez érdekel! Egyébként én az AS-t alapjáraton pozitív dolognak fogom fel.

amidabucu 2010.01.12. 02:05:23

@MegaBrutal:
"Egyes elméletek szerint az autisztikus tulajdonságok hatottak az ember evolúciójára, és ezek a hatások a történelemben is kimutathatók" - wikipédia

„Az Asperger-szindróma valószínűleg az emberi faj evolúciójának egyik, valami oknál fogva jelentős és értékes állomása lehet”. - webbeteg

Amúgy a pszichológusos dologban azért foglamaztam úgy, hogy >>jó<< pszichológus, mert az AS-t nehéz diagnosztizálni. Gyakran az AS gyerekeket hiperaktívnak vagy diszlexiásnak diagnosztizálják.

Amugy eltérve egy picit: fel tudnál sorolni párat a tüneteidből? (Hátha van közös metszete az én "stikkjeimmel")

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2010.01.12. 03:37:40

@amidabucu: Ja, meg úgy tudom, hogy az AS-eseket gyakran OCD-seknek is félrediagnosztizálják, a hiperaktivitás mellett. A diszlexiát mondjuk furcsállom. Viszont a hiperlexia asszem gyakrabban velejárója az AS-nek.

Tünetek:
Azt hiszem a szociális vonatkozásokról nem kell külön írnom, így inkább a többi tünetre szorítkoznék.

Repetitív mozdulatok - szökdécselés, közben falmegsimítás; fel-alá járkálás; rokkolás (pl. lábremegtetés); gyerekkoromban imádtam a ventilátorokat, és a kezemmel egy csomószor utánoztam azok forgását.

Nem igazán tudom értelmezni a testbeszédet, és nem is nagyon tudom produkálni. Az emberek ezért furcsának találják a mozgásomat, testtartásomat, stb.

Perszeverációk - vannak állandó perszeverációim (pl. informatika), és vannak ideiglenesek (mint pl. egy film elemezgetése, vagy egy játékba/könyve való belefeledkezés, stb.). Nyilván ilyenek NT-knél is vannak, de úgy tűnik, hogy én mélyebben bele tudok feledkezni dolgokba, mint az normális; és olyankor ráadásul mindenkinek az aktuális őrületeimről beszélek.

Rutinok, rituálék - akárhányszor kimegyek a fürdőszobába, ellenőrzöm, hogy be van-e zárva a bejárati ajtó. Ragaszkodom egyes sorozatok megnézéséhez. "A hétvége szent" - nagyon nehezen veszem rá magam, hogy eltérjek a heti rutintól, és valamilyen esemény végett fent maradjak hétvégére. Meg általánosan is, nehezen visz rá a lélek, hogy valami olyan változtatást tegyek az életvitelemben, ami szemben áll a beidegződött rutinjaimmal. Ezzel szemben azt figyeltem meg, hogy az NT-knek ez nem szokott ekkora problémát okozni. Nyilván nekik is vannak szokásaik, amiktől nem tudnak/akarnak eltérni, de ezek általában más jellegűek, mint az enyémek. Kiskoromban nagyon erősen válogatós voltam, sokszor nem ettem meg, amit a menzán adtak. Meg most is vonakodom olyan kaját enni, ami nem tartozik a kedvenceim közé.

Alapvetően más a prioritási rendszerem, pl. önző vagyok, mint állat. A saját perszeverációim meg rutinjaim/rituáléim gyakran a kötelezettségeim elé kerülnek.

Képes vagyok órákon át pofázni a perszeverációimról, meg úgy dolgokról, amiket érdekesnek találok, és előfordul, hogy nem veszem észre, hogy esetleg a másikat kurvára nem érdekli, amit pofázok neki.

Aztán persze ott vannak az óvodáskori dolgok, pl. nem igazán voltam képes empátiára; sokáig simán tegeztem a felnőtteket, tkp. egyenrangúként kezeltem őket, így "feleseltem", meg "szemtelen voltam". (Azért raktam ezeket idézőjelbe, mert gyakran előfordult, hogy valóban a felnőtt volt a hülye, és én megmondtam neki a tutit, de mégis én voltam a pofátlan, mert a gyereknek kussolni kell, a felnőttnek meg mindig igaza van.)

A lista a teljesség igénye nélkül készült. Ha még érdekel valami, szólj.

amidabucu 2010.01.12. 06:04:33

Ha megadom az email-címemet, akkor beszélném velem erről még? (privátban kényelmesebb lenne)

deep_fried 2010.01.12. 21:09:28

Az AS-tünetekből sok van, amit hallottam, de olyan is, ami fenntartással kezelendők, mert az eredeti jelentést lehet hogy nem adják vissza.
"Rossz beszélgetőpartnerek": emiatt voltam én gyanús először.
De inkább a hibás információkezelésnek és az ingerszegény életnek tudom be, ha valaki nem tud miről beszélgetni. Súlyos esetben szoc.fóbia-szerű dolognak.

"Hiányzó spontán vágyak másokkal való infó-, játék-, aktivitásmegosztásra."
Az infomegosztásra pedig a legtöbben biztos kényszert éreznek, pl. olyan filmek nézésekor, amikben irtónagy félreértések adják a fő feszültséget, és az ember a falat kaparja, hogy nem mondhatja meg a rosszul tudónak, hogy mit tud rosszul.
süti beállítások módosítása