HTML

Description

Ez a blog rólam szól, következésképpen érdektelen.

Recent patches

  • MegaBrutal: @vilagoskek: Tévedsz, ez a poszt nem a feministákról szól, a feministák jó arcok! :P Ezennel elhat... (2013.10.27. 22:54) Bitch Proud
  • _Epikurosz_: A hiba a "kurva" szó jelentései közötti különbségtétel hiányában van. Pont aspie trait. Az alapjel... (2013.05.31. 21:21) Bitch Proud
  • vilagoskek: Ma már nem kurvának hívják őket,hanem feministának..Légy trendi :P (2013.01.05. 20:13) Bitch Proud
  • Lenart33: Még csak annyit, hogy kínálat abból van, amire van kereslet. Amíg vannak emberek, akiknek kell az ... (2012.07.13. 16:36) Bitch Proud
  • Lenart33: @Vaddi: Teljesen igazad van, pont ugyanezt akartam leírni! (2012.07.13. 16:34) Bitch Proud
  • Utolsó 20

Utilities

Szociális interakciók elemzése #1

2009.09.21. 02:32 MegaBrutal

Bocs, hogy ilyen régen posztoltam, csak valahogy nem volt kedvem. Pedig már másfél hete érett ez a poszt bennem. Annak, hogy csak most írom meg, van egy előnye és egy hátránya. Az előnye az, hogy így a második hét eseményeit is le tudom írni, a hátránya viszont az, hogy rövidebben fogom leírni az egyes történeteket, mert egyrészt nem akarok túl sokat írni, másrészt mostanában nincs türelmem ahhoz, hogy 5-6 órákat töltsek egy-egy poszt megírásával. (Utólagos szerk.: Pedig úgy látszik nem úszhatom meg, és ráadásul be se tudtam fejezni.)

Elmesélem az egyetemi életem első két hetében tapasztalt, számomra érdekes szociális interakciókat. Nem számolok be a számomra teljesen hétköznapi interakciókról, mint például az egyes régebbről ismert barátokkal/haverokkal történt diskurzusok. Amik számomra érdekesek voltak, azok az egyes lányokkal történt, sokszor rövid beszélgetések. Persze lehet, hogy szánalmas, hogy én ezeket említésre méltónak találom, viszont középiskolás éveimben komolyan ritkán volt lehetőségem nő nemű lényekkel IRL kommunikálni. Először is a középiskolámban rohadtul kevés volt a csaj (a mi osztályunkban pl. nem volt egy se), és azok nagy része is alapból kurva volt. (Tisztelet a kivételnek.) Másrészt a kollégiumban olyan királyul el voltak szeparálva a fiúk a lányoktól, hogy virultam, hogy pl. az ebédlőben láthattam őket egyáltalán. De nyilvánvaló, hogy kommunikálni nem nagyon lehetett velük, mert most komolyan, hogyan szólíts meg valakit egy ebédlőben?

Tehát az első hetekben inkább arra koncentráltam, hogy nő nemű egyedekkel kommunikáljak. Egyrészt mert érdekes, jó, ha gyakorlom; másrészt meg kellemes is, mert a lányok olyan aranyosak. :) Harmadrészt pedig az egyetemi légkörben valószínűleg nagyobb az esélye annak, hogy egy hozzám illő csajjal találkozzak. (Persze ahogy látom, sajnos nem sokkal.) Egyszerűen csak annyit tettem, hogy pl. ha valamit nem tudtam, igyekeztem egy csajt keresni, hogy megkérdezzem. Tehát, próbáltam keresni azokat a helyzeteket, amikor egyáltalán meg lehet szólítani egy lányt. Általában csak annyiból állt a dolog, hogy köszöntem, feltettem nekik a kérdésem, meghallgattam a válaszukat, megfigyeltem a mosolyt az arcukon, megköszöntem a válaszukat, végül elköszöntem és távoztam. Még ezek a rövid kommunikálások is kellemesek voltak számomra.

Általános célú beszélgetésre természetesen az egyetemen is nehéz alkalmat találni. Ironikus, hogy pont IK-s csajokkal nem sikerült beszélnem - egyáltalán. Az első történet pont azt hivatott érzékeltetni, hogy mennyire lehetetlen beszélgetést kezdeményezni csak úgy, indok nélkül.

 

A lány, aki pókot hord a hajában

Még a legelső napon történt, hogy egy előadás nem abban a teremben lett megtartva, ahova eredetileg ki volt írva. De a másik teremben meg nem volt elég hely, és ezért megpróbáltunk átmenni egy harmadik terembe. Sajnos oda nem tudtunk bemenni, viszont amikor pár percre megálltunk a harmadik terem ajtaja előtt, majdnem beszélgetést kezdeményeztem egy lánnyal, de aztán meggondoltam magam. Persze, eleve csak 2-3 percig dumálhattunk volna, de az is valami.

Ugye a kérdés az, hogy milyen indokkal szólítsam meg a csajt? Sajnos nem lehet úgy inicializálni egy beszélgetést, hogy pl. "Szia! Te miért döntöttél úgy, hogy az IK-ra jösz továbbtanulni?", mégpedig azért nem, mert ezzel tulajdonképpen letámadnám. Egy beszélgetés kezdeményezéséhez mindig kell egy tiszta, megkérdőjelezhetetlen indok. Különben nagyon furcsán, visszataszítóan, letámadóan hat az ember fellépése. Szerencsétlenségre az Univerzum meglehetősen ritkán oszt megfelelő okot arra, hogy megszólíthasd azt az embert, aki érdekel.

Szóval ott álltam a csaj mögött, és gondolkoztam azon, hogy hogyan szólíthatnám meg. Az első dolog, ami eszembe jutott, az maga az aktuális szituáció. Például: "Ugye milyen szar, hogy ide-oda küldözgetnek minket, pedig eleve olyan nehéz megtalálni a kiírt termet?" - (ez amúgy tényleg igaz, elég nehéz az északi épületben tájékozódni). Ezzel az lett volna a baj, hogy tulajdonképpen mekkora hülyeség már rákérdezni arra, ami nyilvánvaló? Nem jutott eszembe semmi, de drukkoltam, hogy adódjon már valami ok arra, hogy megszólíthassam. És akkor megláttam: egy pók mászott a lány hajában! Na gondoltam, itt az ok, amit vártam. Feltételezvén, hogy a csaj nem szeretné, hogy egy pók másszon a hajában, segíthetek a helyzeten, és szólhatok neki: "Szia! Egy pók mászik a hajadban. Kiszedjem?". De akkor hirtelen meggondoltam magam.

Először is eszembe jutottak a neurotipikus csajokról szerzett előismereteim. Korábbi hasonló incidensekből megtanultam, hogy a lányok ilyesmire vagy nem szoktak pozitívan reagálni, vagy ha pozitívan reagálnak, valószínűleg besorolnak az aranyos srác kategóriába. Magyarul, egy ilyen segítőkész felajánlás nem egy kedves, figyelmes gesztusként lenne értelmezve, hanem vagy bunkó, tahó, tolakodó magatartásként; vagy pedig felérne egy "Szia! Én az egyik itteni új csicskád vagyok. Szóval majd ha kell valami, pls. engem ugráltass a semmiért!" típusú deklarációval. Nagy büdös lófaszt! Na most akkor meg már inkább fészkeljen be a pók a hajába!

(Mondjuk ez most valószínűleg úgy hangzik, mint az a vicc, amikor a csávó kölcsön akarja kérni a távol lakó ismerősétől a tevéjét, de út közben annyit gondolkozik azon, hogy valószínűleg az illető nem fogja kölcsönadni, hogy a muksó, amikor odaér, csak annyit mond az illetőnek, hogy "Tartsd csak meg a retkes, göthös tevédet magadnak, te paraszt!" - de ugyanakkor egy éve sajnos muszáj volt új "biztonsági házirendet" bevezetnem, így most nem úgy van, hogy az emberek megkapják a bizalmat, amíg el nem játsszák, hanem nem kapnak bizalmat, amíg ki nem érdemlik. Habár vitatkozhatnánk arról, hogy valóban szükséges-e ilyen szigorúnak lenni egy kibaszott kis hajban mászó pók kiszedését illetően. Minden esetre tény, hogy én itt senkinek sem szeretném azt közvetíteni, hogy csicska vagyok, főleg a csajoknak nem, akik köztudottan a legnagyobb kárt okozhatják.)

Továbbá abba is belegondoltam, hogy ha esetleg a csaj nem is gondolna rosszat rólam, milyen reakciókat adhat le a pók említésére, mert hát az NT csajoknál sose lehet tudni.

  • "ÁÁÁÁÁ! Póóóóók! Te raktad a hajamba, mi? Te szemét állat, hogy rohadjon le a heréd, te abortuszmaradék!" Ezután lehet, hogy úgy gondolná, hogy nem adott elég nagy hangot a felháborodásának, és nyomatékosításképpen tökön rúgna, behúzna egyet a szemem alá, majd miután ettől kifeküdtem, rugdosna, amíg a padlón vergődöm.
  • Elájulna.
  • "Jaaaj! Segítség! Egy kibaszott pók van a hajamban, utálom a pókokat, meg fog csípni, meg fogok halni, segíííícccsééééég!!!" - ordítaná dobhártyarepesztő hangerővel, fel-alá rohangálva a folyosón, minden útjába kerülő objektumot (többnyire embereket) fellökve.
  • Felnézne az égre (pontosabban a plafonra), a vérnyomása az egekbe szökne és ordítana. Nem tudná feldolgozni azt, hogy ő egy ártatlan lány, akinek a gyönyörűen gondozott, szép hajába egy gonosz, undorító pók költözött. A tudata nem tudna mit kezdeni ezzel a súlyos, feloldhatatlan kognitív disszonanciával, és hirtelen megsemmisülne.
    CLI
    HLT
    Agyhalál.
  • Az is lehet, hogy az a pók nem is véletlenül volt ott. "Ja, ő Frici, a háziállatom, ne bántsad! Rohadj meg, te gyökér! El akartad venni tőlem? Talán meg is ölted volna, te gyilkos!" Pedig nem is állt szándékomban az illető pókot megölni. A pókok aranyosak. Habár elképzelhető, hogy a hajból való kiszedés procedúrája közben megsérült volna szegény.

Végül, amikor visszamentünk a terembe, nekem nem volt ülőhelyem, így a falhoz támaszkodva álltam, és egy darabig figyeltem a pókot, amint mászik felfelé a csaj hajában, aztán eltűnt a sűrűben. Ami viszont gáz volt, hogy mint kiderült, az előadást követő gyakorlaton egy csoportban vagyok a csajjal. Elkéstem az első néhány percről, így nem hallottam az elején elhangzott információkat, viszont a gyakorlatvezető addigra már felírta a táblára az elérhetőségeit, és egy webcímet. Majd az óra végén felírt néhány feladatszámot, hogy az lesz a házi, szolgáljon szellemi üdvösségünkre. Mivel nem voltam ott az óra elején, nem tudtam, hogy hol kell keresni a házit. Így megkérdeztem a pókos csajt:
- Bocs, de a házit az analizis.net-en találom?
- Igen, azon.
Mintha némi megvetést éreztem volna a hangjában, de lehet, hogy csak képzeltem. Viszont belegondolva a helyzetbe, a megvetés nem igazán tűnne jogtalannak. A napnál is világosabb, hogy az említett weboldalon kell keresni a házit, így megint tök jól rákérdeztem a nyilvánvalóra, amitől igencsak lámának tűnhettem. Az meg ugye nem jó, amikor valaki lámának bélyegez egy geek-et. (Megjegyzendő, hogy eddig meg se néztem a fentebb említett weboldalt - látszik mennyit foglalkozom a házikkal. De most megnéztem, és nagyon király! Matematikus geek csaj power - respect!) Visszatérve a pókos csaj megvetéséhez, bizony az is lehet, hogy látszott rajtam, hogy ideges vagyok. Mert hát az voltam, a szituáció kicsit felidegesített, hogy mi az, hogy itt vagyok az egyetemen, és nem beszélhetek egy fellow IK-s csajjal sem, meg aztán mégis, milyen már, hogy láttam azt a kibaszott pókot, és nem szóltam neki?

De leszarom. Elgondolkoztatott a dolog, és leírtam, mert érdekesnek találtam, de mielőtt még valakinek az jönne le - nem foglalkoztam kóros mértékben a témával. Az mondjuk kellemetlen, hogy most lehetséges, hogy utál valaki, akinek nem kéne feltétlenül utálnia, de basszus, leszarom, elvégre egy teljesen idegen személyről van szó, aki egyáltalán nem fontos számomra. (Így igazából nincs is gond az utálósdival, a gond akkor kezdődik, ha valaki olyan utál, aki fontos nekem - most nem linkelném ide az erre vonatkozó korábbi posztomat, de aki régebb óta olvas, tudja, melyikről van szó.) A tanulság viszont az, hogy ha egyszer nem adódik olyan szituáció, amelyben a neurotipikus szociális konvencióknak megfelelően beszélgetést lehetne kezdeményezni, akkor nem szabad erőltetni a dolgot, és ezt tanácsolom mindenkinek. Én úgy érzem, hogy ezt megtanultam, és azóta nem is erőltetem a beszélgetés-kezdeményezéseket. Mondjuk nem is beszéltem egy IK-s csajjal sem. Amúgy meg a pók miatt úgy érzem mégis illett volna szólni, de hát ez van. Sajnálom szegény pókot, mert biztos meghalt a csaj miatt.

Tudom, hogy több történetet ígértem, és csakugyan van még pár, de most nincs időm/kedvem folytatni. A többit majd leírom később.

Will resume from this point.

The spider's touch, how exquisitely fine! Feels at each thread, and lives along the line.
(Alexander Pope)

18 patches

Címkék: érdekes én elte szocializáció aspie

A bejegyzés trackback címe:

https://megabrutal.blog.hu/api/trackback/id/tr401395988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Niki_1991 2009.09.24. 23:22:57

"most nem úgy van, hogy az emberek megkapják a bizalmat, amíg el nem játsszák, hanem nem kapnak bizalmat, amíg ki nem érdemlik." - Én ezt már nagyon sokszor terveztem mert nagyon hamar megbízok emberekben és aztán csak a pofáraesés van...
"nem is erőltetem a beszélgetés-kezdeményezéseket" Nemtudom nálatok hogy van az egyetemen de nekem most egyszerűbbnek tűnik a beszélgetés kezdeményezés meg az ismerkedés végülis alig ismerünk itt valakit és a csoporttársak nagyrésze vevő az ismerkedésre...
Nálunk most még fő témák csak a tudod e hol van ez meg ez a terem vagy hogy tetszett az előző óra (persze az utóbbi nem tök ismeretlenekkel) de pl beszélgettem már csoporttársakkal a volt suliukról vagy hogy mien nyelven prgramoztak már...

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.09.30. 00:07:01

ez idegesítően ismerős érzés. Én is leszoktam még a kezdeményezés gondolatáról is, aztán azóta külön erőfeszítés. Mondjuk vonaton megy, ott vlami hülyeséggel el lehet kezdeni, hogy a kalauz mit is mondott stb.
De a félelem ismerős.

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2009.09.30. 14:07:51

@peetmaster: Ez az xkcd ez odabasz! :D Tényleg illik a pókos csaj történetéhez. Meg mint írtam, a tevés vicc is idevág. :D

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.09.30. 23:53:20

@MegaBrutal: az egész sorozatot érdemes átnézni. Én nagyon találónak érzem gyakran.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.09.30. 23:53:53

ja, és a mouse-over textet ne hagyd ki :)

nairobi1 2009.10.04. 12:01:53

ide is írok Brutalnak, bár indán már megtettem, csak ahhoz még egyelőre elég láma vagyok, szóval biztosra szeretnék menni:)
van egy "világmegváltó"(muhahah)ötletem, de semennyire se tudok programozni=/

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2009.10.06. 22:34:19

@nairobi1: Megkaptam az e-mailedet, sajnos hétközben be vagyok havazva. De ha szombatig nem válaszolok, akkor emlékeztess, pls. Nehogy elfelejtsem.

matraszentanna 2009.10.27. 14:50:13

Hát bocs azért, mert több helyre posztolom ugyanazt, de véletlen rossz helyre írtam. Szóval:

Hallottam egy olyanról, hogy 5 másodperces szabály. Adott a szituáció, ahol meg tudod szólítani az illetőt. Ez persze általában ellenkező nemű, de nem feltétlenül, ez a szabály nem csak csajozásra/pasizásra vonatkozik. Na, onnantól kezdve, hogy kialakult a szituáció(beültél a fülkébe, ahol ő ül, megállt melletted, stb.) van öt másodperced szóba elegyedni vele. Ez alapesetben valami egyszerű kérdés(Szia, itt milyen előadás is lesz? Nem tudod véletlen, hogy mikor ér ez a vonat pestre?. De persze megfelel a Figyelj, egy pók van a hajadban is(ha sikít, akkor hálás lesz, ha segítesz neki :))), letőleg úgy, hogy vagy meglegyen a lehetősége az illetőnek bővebben válaszolni jelezvén, hogy szívesen folytatná a kommunikációt, vagy 1-2 további mondatoddal ezt tisztázni tudd. Ha tömören válaszol, ha nem ejt el plussz információkat, amikre rá tudz kérdezni, vagy amit tovább tudsz fűzni, az NT-ül azt jelenti, hogy nem akar kommunikálni, ennyi. Persze ez is csak elmélet:)

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2009.10.27. 15:25:36

@matraszentanna: Hű, ez az 5 másodperces szabály odabasz. Mert amúgy, ha 5 mp után próbálkozol be, akkor szemforgatás van?

Egyébként az 5 másodperces szabály eszembe juttatta az általam megfigyelt kapuzárási jelenséget. Ez is olyan dolog, hogy lehet posztba kéne már írnom, mert mostanában kurva gyakran előkerül. A Listán ezt így írtam le:

"Na most a kutatásaim során a következő törvényt fedeztem fel: a lányok a fiúkat 3 kategóriába sorolják - haver, barát, és pasijelölt (nyilván van több kategória is, de azok itt nem relevánsak). Az első két kategória között talán lehet vándorolgatni az idő során, de a 3. kategória szent. Oda vagy egyből kerül be az ember, amint találkozott a csajjal, vagy soha. Ha a találkozás után egy fix, X idő (ami talán max. egy hét) nem kerülsz át a pasijelölt kategóriába, akkor onnantól kezdve esélyed nincs. Azt nem tudom, hogy a muksó mikor kap egyáltalán "értesítést" arról (gyanítom, hogy egyáltalán nem), hogy pasijelölt lett, de a muksónak gyorsan kell cselekednie ahhoz, hogy le ne késse a "kapuzárást". Az X idő eltelte után ugyanis, ha a haver vagy a barát, vagy esetleg a semleges kategóriában vagy, akkor azután hiába próbálkozol be másfél év után."

matraszentanna 2009.10.27. 15:56:33

@MegaBrutal: Ennyire azért nem egyszerű, vagy ha igen, hát akkor az utolsó kategória sokszor látens, volt már olyan barátnőm, akivel rohadt rég ismertük egymást, és aztán jöttünk össze. Azt viszont elhiszem, hogy ha egy csaj eltesz téged egy "lúzer" dobozba, onnan nagyon nagyot kell alakítani, hogy kikerülj - és nyilván ezesetben, ha meggebedsz se fog járni veled.

Az öt másodperces szabályra: Egyszerűen annyiról van szó, hogy ha már ülsz 10 perce a buszon valaki mellett, akkor gyakran hülyén jön ki, ha megpróbálod megszólítani, hogy "izé, elnézést, kezdettől fogva meg szerettem volna kérdezni, de most szedtem össze a bátorságomat: mennyi az idő?". Míg ha ugyanezt belépésnél játszod el, egyrészt természetesebben hat(nagy csöndbe hirtelen egy kérdés...), másrészt egyből irányítod a társalgást, és a másik fél nem fogja azt hinni(az előző x perces hallgatás miatt), hogy jobb lesz, ha tömören válaszol, mert most ugyan kérdeztél valamit, de feltehetőleg te sem társalogni akarsz, csak a választ szeretnéd hallani.

De persze ez nem aranyszabály, csak egy aránylag egyszerű módszer(egyből eldől, hogy megy-e a dolog), és sose próbáltam ki:) Valami laza kommunikáció szakos előadó mesélte egy témába valamennyire vágó általánosan művelő tárgyon még régen.

(milyen listán?)

deep_fried 2009.11.01. 18:31:23

Milyen tré akkor, hogy a fiúknál a lányok besorolása ezzel szemben olyan, hogy a barátnőjelölt az a havernak, a barátnak és az ismeretlennek is részhalmaza.

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2009.11.01. 22:39:56

@deep_fried: Hát fene tudja. Az van, hogy én nem szeretem az ilyen korlátozásokat. Amit leírtam a csajokról, az arról szól, hogy nem igazán tetszik az, hogy van egy szabály arra, hogy ha már X ideje ismerik egymást barátként, akkor még akkor sem helyezhetik át a dolgot komolyabb síkra, ha történetesen tökre kedvelik egymást, illenek egymáshoz, egyedül vannak - tehát minden lehetőség adott.

Végül is ja. Most ez úgy lenne jó, ha ez a kapuzárási szabály ugyanúgy létezne a fiúknál* is, vagy a lányoknál nem létezne.

*: Na azért itt meg kell jegyezni, hogy én azért elég korlátozottan nyilatkozhatok a "fiúk" nevében, mert ugye rohadtul eltér a gondolkodásom az átlagos fiúkétól, tehát lehet, hogy itt a csillag helyére azt kéne helyettesíteni, hogy "aszpiknál", vagy ha még ez se stimm, akkor "nálam".

quantumboy 2009.11.02. 21:58:38

Az a baj az 5-perces szabállyal, hogy mire kitalálom, mivel kezdeményezzek beszélgetést, már rég letelt az 5 perc. Vagy már nem is vagyunk hallótávolságban.

A másik baj az, hogy még ha van is ötletem a kezdéshez, egy beszélgetést fenn kell tudni tartani, és ez is nagy challenge. Belebukni egy kezdeményezett beszélgetésbe meg még nagyobb égés...

matraszentanna 2009.11.02. 22:11:58

5 másodperc, quantumboy, 5 másodperc:)

Erőlködni nem érdemes, az biztos, az elég hülyén jön ki.

quantumboy 2009.11.03. 21:34:34

@matraszentanna: Ja, ezt benéztem! :) Jólvan, akkor még nehezebb a dolog. :)